Verseim

„maradj még”…

 

milyen lehet a sivatag

forróság nélkül

kitárulkozás

sejtjeiddel

 

egy csepp víz

ajkaidról

szomjúhozom…

fázom…

 

ölelnélek…

bezárt falak…

most már mindegy…

légüres tér…

 

„maradj még”…

velem

 

2011. október 11.

Tovább

 

képzeld

a rigók

újra visszatértek

hajnalonta hallgatom az éneküket

naplementés ölelések

tudod, mintha még itt lennél

mintha mindig velem lennél

gyöngyvirágos sírás közel

most már tenélküled

 

és a rigók

csak énekelnek, újra énekelnek

nélküled is

énekelnek…

 

2011. május 2.

Péter
Péter

 

A pontok találkozásában

 

A párhuzamosok a végtelenben találkoznak.

A párhuzamosok a végtelenben találkoznak?

A párhuzamosok csak a végtelenben találkoznak?

A végtelenben csak párhuzamosok vannak?

A találkozásokban csak párhuzamosok vannak?

A végtelenben találkozások vannak?

A végtelenben párhuzamos találkozások vannak?

Egyáltalán van végtelen?

A pont egyértelműsége biztos?

A pont egyértelműsége biztos!

Mi hol vagyunk?

A pontok találkozásában?

A búza friss zöld karácsonyi megújulásában?

 

Csend, fájdalom, üresség.

A semmi misztériuma.

A Szeretet dicsősége a lelkemben.

Azért én győztem!

 

Mégis!

 

Csak én tudom, hogy miért.

Felértékelődik az érintés, a magány átitatódik mosollyal.

Féltelek!

Még nem akarok félreállni!

Mégsem vagyunk!

Együtt!

Talán a párhuzamosok találkoznak?

Talán vannak párhuzamosok?

Talán vannak találkozások?

A pontok találkozásában!

Bennünk…?

 

2008.12.16.

Észrevétlenül

 

nézlek

sosem láttalak

a szívembe sírtalak

álarcok alatt könnyeink

magánya hideg patak

összevont arcunkban

sorsvonulat

szeretetmag csírázik

ölembe vonnálak

pedig valahol máshol

mégsincs holnap

lehet holnap

lesz-e holnap

 

most vagy

mintha éppen velem

időtlen bizonyosság

összetartozás

kérdőjelek agyonnyomnak

kiegyenesedem

én vagyok

te általam

lélekérintésed

átjárhatóságod

falakat törtünk

összesimulunk

a semmiben is

élünk

 

hócsipkemagányban

észrevétlenül is

szeretünk

 

2006.09.17.

pedig lehetne

 

miért mindig a most

mikor újra tegnap lesz

s a pillanat elnehezül

ólomsúlyú gondolatok

a fény megtörik

holnap

ugye új nap lesz megint

lehetne

csak a tegnap

miért a tegnapok

mindig más

pedig lehetne

 

2003.

végtére is

 

még a hópelyhek is

egymáshoz

tapadnak

 

miközben folyamatosan

szétválasztjuk

az egybeszerkesztett világot

 

a hópelyhek

végtére is

mindig

elolvadnak

 

2003.

Megszületett

 

párállik

csend csilingel

istállószagú éjszaka

félhomályos gondolatok

most együtt

ő érettünk

fázós az értelem

mégis itt vagyunk

s a fény

belülről világít

mosolyszelídség

árad a meleg

kinyílunk

kezünk összeér

átéri lassan

az egész világot

 

2002. december 20.

In medias res

 

A lengőhinta két oldalán

folyamatosan billegek.

Testsúlyom tehetetlensége

időnként átbillent a túloldalra.

Metamorfózisok gyöngyfűzére

az átívelések között.

Valahol középen vagy.

 

2002.

Színtan

 

Érett búzatábla nevetésed,

föld barnája érintésed,

nyugalmad tó kékje,

ölelésedben tűznarancs,

testeden aranyokker virágzik,

és fénylik fehéren szíveden.

 

 

 

2002. július

Genezis

 

Szemereg

Az úttest ködhátán olajos fényű levelek.

Narancssárgájuk gyertyát gyújt a szürkeségben.

Az útvesztő falai kitágulnak feléd.

Megállok…

de örvényed ereje magadhoz húz a tömegből,

és létezésed csendben kitaszítja belőlem

a valóságot.

Esetleg most megállnék.

 

2002.

Pilleröptetés

 

Olykor oly messzire viszel

lélekbörtönöm rögzítőkötelei közül,

hogy már csak ajkaid között

a levegőben áramlok.

Néha érintésed átragyog a semmin.

Éles a film a ragyogásban.

Aztán katartikus csend,

mozdulatlanság,

halál,

eleven lüktetésed,

meleg ölelésed,

visszahúz csókod magadba,

adod a könnyeket, a pilleröptetést,

átviszel a végtelenbe.

Mi lenne, ha egyszer elengednél

a semmibe?

 

2002.

várom

 

napsugár térdel elém

ahogy kitárom lelkemet

két karomban tavaszt tartok

odébbviszem

elédhelyezem

a feszülésben reccsen a szál

fenyősusogás

 

várom a pillangót

ami tegnap

vállunkra szállt…

 

2002.

Üzenet

 

hideg van

fázom

rád gondolok

melegszem

 

2002.